Tartalomjegyzék:
- Alexandria világítótornya, Pharos Island, Egyiptom
- Lógó kertek Babilonból, Irak
- Artemisz temploma Efézusban, Selcuk, Törökország
- Zeusz -szobor az olimpiában, Olympia, Görögország
- Mauzóleum Halicarnassusban, Délnyugat -Törökországban
- Rodosz kolosszusa, Rodosz, Görögország
- Kheopsz piramisa Gízában, Kairóban, Egyiptomban
Videó: A világ 6 csodája, amit soha nem fogsz látni
2024 Szerző: James Gerald | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 14:09
365 július 21 -én az Alexandria világítótorony, a világ egyik csodája, részben megsemmisült. E tekintetben úgy döntöttünk, hogy felidézzük az ókori világ hat csodáját, amelyek sajnos már nem láthatók.
Alexandria világítótornya, Pharos Island, Egyiptom
Egyes történészek úgy vélik, hogy a világítótorony 35 mérföldről is látható volt.
A tudósok megállapították, hogy az alexandriai világítótorony magassága 116-137 méter között lehet. A kis Pharos -szigeten állt, Alexandria partjainál. A világítótorony világos kőből készült, és a legmagasabb pontján tükröt helyeztek a napfény visszaverésére. Éjjel tüzet gyújtottak a toronyra. Egyes történészek úgy vélik, hogy a világítótorony 35 mérföldről is látható volt. Sajnos a földrengések elpusztították az épületet - végül 1375 -ben, és 1480 -ban romjai megsemmisültek, amikor helyére erődöt építettek.
Lógó kertek Babilonból, Irak
A függőkerteket feltételezések szerint i. E. 600 körül építette fel II. Nebukadneccar, Babilon uralkodója. A történészek gyakran vitatkoznak e kertek létezésének tényén, mert nincs bizonyíték, és a babiloni dokumentumokban nincs említés kertekről (ezeket először görög tudósok írták le).
Sokan azonban úgy vélik, hogy voltak: egymás fölött oszlopokkal megtámasztott boltíves teraszok voltak.
Ezek a teraszok tele voltak földdel, fák és virágok lógtak a szélekről. Ezekben a kertekben a legjelentősebb az öntözőrendszerük volt, amely vizet szállított az Eufráteszből a növényekhez. A kerteket egy i. E. Első században földrengés pusztította el.
Artemisz temploma Efézusban, Selcuk, Törökország
A templom márványból készült.
Kr. E. 550 körül építették az Achaemenid Perzsa dinasztia uralkodása alatt, hogy tiszteletben tartsák a görög vadászat és a természet istennőjét. Ezt a templomot i. E. 356 -ban égették le. Az ókori író és filozófus, Plinius leírta a templomot 115 méter hosszúnak és 55 méter szélesnek (háromszor akkora, mint a híres Parthenon), 127 ionos oszlopával, 18 méter magasan. A templom márványból készült. Kereskedelmi és vallási szertartásokra is használták, falait festmények és szobrok díszítették.
Zeusz -szobor az olimpiában, Olympia, Görögország
Kr. E. 450 -ben építették fel Olympia templomában Phidias szobrász hatalmas Zeusz isten szobrát. A 12 méteres Zeusz-képet elefántcsontból faragták és arannyal díszítették. Isten drágakövekkel díszített trónon ült, jobb kezében Niké (a győzelem istennője) szobrát tartotta, baljában pedig egy sas pálcát. Sok elmélet magyarázza a szobor pusztulását. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a templommal együtt az 5. században semmisült meg. Mások úgy vélik, hogy Konstantinápolyba szállították, ahol a tűz 462 -ben halt meg.
Mauzóleum Halicarnassusban, Délnyugat -Törökországban
A 14. században számos földrengés vezetett a mauzóleum pusztulásához.
A mauzóleum Mavsol perzsa király és felesége, Artesisia temetésére épült ie 353 -ban. Satyr és Pytheas görög építészek. A sír Halikarnasszosz ősi városa feletti dombon helyezkedett el. A mauzóleum 41 méter széles volt, belső falait pedig szövet borította. A hatalmas és fényűző sírt sok szobor, dombormű és oszlop díszítette. Sajnos azonban a 14. században számos földrengés vezetett a mauzóleum pusztulásához.
Rodosz kolosszusa, Rodosz, Görögország
A Colossus a görög Helios isten hatalmas, 30 méteres szobra volt, amelyet Kr. E. 280-ban Rodosz szigetén építettek. A szobrot azután építették fel, hogy Kr. E. 304 -ben sikeresen megvédték a szigetet az inváziótól.
A tudósok úgy vélik, hogy a szobor vagy az öböl bejáratánál lévő talapzaton, vagy magában a kikötőben helyezkedett el.
A szobor mindössze 54 évig állt: ie 226 -ban földrengés pusztította el.
A világ hat csodája már nem látható, de az egyik mégis megmarad - ez a gízai Cheops piramisa.
Kheopsz piramisa Gízában, Kairóban, Egyiptomban
A piramis mindkét oldala pontosan az egyik sarkalatos pontra van irányítva.
A Kheopsi piramis a legnagyobb a három piramis közül, amelyek Giza ősi városában, a modern Kairó helyén találhatók. Úgy tartják, hogy i. E. 2560 -ban építették Khufu egyiptomi fáraó sírjaként, és felállítása körülbelül 20 évet vett igénybe (az egyiptológusok vitatkoznak az érintett munkaerő mennyiségéről: különböző források szerint a piramis 14-360 ezer emberek). Kezdetben a piramis 147 méter magas volt, oldala pedig 230 méter hosszú. A piramis mindkét oldala pontosan az egyik sarkalatos pontra van orientálva. Építéséhez 2-3 millió kőtömb kellett, egyenként 2 tonna. Négy évezredig ez a piramis maradt a világ legmagasabb építménye.
Ajánlott:
Borisz Korcsevnyikov elmondta, miért nincs és soha nem volt felesége
A TV -műsorvezető még mindig magányos. Korchevnikov ezt azzal indokolja, hogy édesanyja nem helyeselte a hazahozott lányokat
5 módja annak, hogy soha nem használtál dezodort
A dezodor fontos eszköz a kozmetikai táskában, mert megvéd minket az izzadságtól. Azonban egyértelműen alábecsüljük ezt a terméket. Másra is képes. Eláruljuk a titkait
Olyan fa, amilyet még soha nem láttál. 10 belső ötlet
Nézze meg, hogyan alakult át a lakás belseje ennek a természetes és meleg anyagnak köszönhetően
Amit soha nem szabad Isztambulban csinálni
Isztambult okkal "az ellentétek városának" nevezik
9 dolog, amit soha ne kérdezz a férjedtől
A házasságban a házastársaknak folyamatosan szükségük van egymás támogatására, és gyakran azt várják, hogy ez a támogatás pontosan úgy nyilvánuljon meg, ahogy akarják. Egyes elvárások túl magasak, valamint az, amit a kiválasztottól követel. Húzzon határt az elfogadható és az között, amit soha ne kérjen a férjétől