"Az emberi hang" - Tilda Swinton vár

2024 Szerző: James Gerald | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 14:09

A velencei filmfesztiválon került sor Pedro Almodovar "The Human Voice" (2020) című filmjének premierjére, amely Jean Cocteau azonos című színdarabja alapján készült. Tudjon meg mindent a forgatásról, a színészekkel való együttműködésről, a helyszínek szerkesztéséről és forgatásáról. És csodálja meg a főszereplő Tilda Swintont az űrben.

A nő megdermedt abban a reményben, hogy visszatér egykori szeretője, aki soha nem vette el a bőröndjeit. Magányát megosztja egy hanggal a telefonkagylóban és egy hűséges kutyával, aki nem érti, ha a tulajdonos elhagyta. Két érző lény ragadt a kínzó várakozás bizonytalanságában.

Szinopszis

Pedro Almodovar:

- A nő megdermedt abban a reményben, hogy visszatér egykori szeretője, aki soha nem vette el a bőröndjét. A magányt megosztja egy odaadó kutyával, aki nem érti, miért hagyta el a gazdája. Két elhagyott élőlény. A várakozás három napja alatt a nő csak egyszer hagyja el a házat, hogy baltát és kannás benzint vegyen.

Egy nő hangulata bizonytalanságból kétségbeeséssé és kontrollvesztéssé változik. Felkészül, úgy öltözködik, mintha buliba menne, arra gondol, hogy leugrik az erkélyről. Volt szeretője hív, de nem tudja felvenni a telefont - eszméletlen, mert lenyelte a tablettákat. A kutya megnyalja az arcát, és a nő felébred. Miután lezuhanyozott, fekete kávét készít magának, fekete, mint a gondolatai. Újra csörög a telefon, és ezúttal felveszi a telefont.

Csak a hangját halljuk, a beszélgetőtárs szavai titokban maradnak a néző számára. A nő először kapaszkodik és próbál nyugodtnak tűnni, de az ember úgy érzi, hogy felháborodik a férfi álszentségén és gyávaságán.

Az Emberi Hang a szenvedély erkölcsi és etikai oldalát vizsgáló lecke, melynek főszereplője egy érzelmi szakadék szélén találja magát. A kockázat az "Élet" és a "Szerelem" nevű kaland szerves része. Egy másik fontos összetevő érződik a hősnő monológjában - A fájdalom. Mint mondtam, ez a film két érző lény dezorientációjáról és gyötrelméről szól, akik vágynak a gazdájukra."

Rendező üzenete

Pedro Almodovar:

„Cocteau darabját, amely az Emberi hang című film forgatókönyvének alapját képezte, már több éve ismerem, és ez inspirált arra, hogy más projekteken dolgozzak. Próbáltam újragondolni a darabot, amikor megírtam a Nők az idegösszeomlás határán című forgatókönyvet, de a végeredmény egy különc komédia lett, amelyben a hősnő szeretője nem hívott, így monológ jelenete pipával a fülénél kiesett.

Egy évvel korábban ezt a jelenetet szerepeltettem a Vágy törvényében, melynek főszereplője a film készítése. Ezen a képen a főszerepet a rendező nővére játssza. Hősnője, ahogy a forgatókönyvíró elképzelte, megközelítőleg ugyanabban a helyzetben találja magát, mint az "Emberi hang" című film hősnője. Ekkor már arra gondoltam, hogy egy nő, idegösszeroppanásra hajtva, baltát ragadhat, és elpusztíthatja azt a házat, amelyben élt azzal, aki elhagyta. A fejsze ötletét a "A vágy törvénye" című festmény is feljátssza. Most ismét visszatértem hozzá.

Visszatértem Cocteau szövegének adaptálásához, de ezúttal úgy döntöttem, hogy ragaszkodom az eredetihez. Évtizedek óta először olvastam újra a darabot. Azonban figyelembe kellett vennem saját következetlenségemet, és hozzá kellett adnom a "szabad tolmácsolás" definícióját a verziómhoz, mivel ez valóban így van. Otthagytam a legfontosabbat - egy nő kétségbeesését, a szenvedély által kivetett magas díjat, amelyet a hősnő hajlandó megfizetni, akár saját élete árán is. Maradt a gazdája számára is szomorú kutya, és emlékekkel teli bőröndök.

Minden mást - a telefonbeszélgetést, a várakozást és azt, ami ezután következik - az inspirálta egy modern nő. Őrült a szerelem iránt egy olyan férfi iránt, aki néhány napot vár, hogy felhívja és átvegye a bőröndjeit. Ugyanakkor igyekszik megőrizni az erkölcsi függetlenség látszatát, nehogy megtörjön a sors e csapása alatt. Hősnőm semmiképpen sem az eredetiben leírt alázatos nő. Ez nem lehet így, figyelembe véve a modern erkölcs sajátosságait.

Ezt az adaptációt mindig kísérletnek tekintettem, amelyben azt terveztem, hogy megmutassam, amit a színház "negyedik falnak" nevez. A filmekben ez lesz a demonstráció, ami a színfalak mögött marad, a realisztikus díszleteket tartó fa támaszok, a szépirodalom megvalósulása.

Ennek a nőnek a valósága tele van fájdalommal, magányossággal és sötétséggel. Célom volt, hogy nyilvánvalóvá, meghatóvá és kifejezővé tegyem a közönség számára, nagyrészt Tilda Swinton elképesztő színészi játékának köszönhetően. Kezdettől fogva megmutatom, hogy az otthona egy mozi pavilon. A valósághű dekorációtól eltávolodva és a pavilon skáláját használva vizuálisan kibővítettem azt a teret, amelyben a hősnő előadja monológját.

Én összekevertem a mozit és a színházat, csak a legfontosabbakat vettem. Például egy bizonyos pillanatban a hősnő kimegy a teraszra, hogy megnézze a várost. A szemére azonban csak a pavilon fala nyílik meg, melyen a korábbi forgatások emlékeztetői láthatók. Nem nyílik neki panoráma, kilátás. Csak az ürességet és a sötétséget látja. Így hangsúlyoztam a magány és a sötétség érzését, amelyben a hősnő él.

A stúdió, ahol a filmet forgattuk, lett a fő díszlet, amelyben a film eseményei fejlődtek. A pavilonban valósághű díszletet építettek, amelyben a hősnő szeretőjének várakozásában él. A készletet tartó fa kellékek bemutatásával úgy tűnik, hogy kiteszem a készlet gerincét.

Az angol forgatás nekem is új volt. A forgatáson nyugodt módon dolgozom, de ezúttal, különösen a szokatlan formát figyelembe véve, szabadabbnak éreztem magam, mint valaha. Kiszabadultam anyanyelvem alól, a kötelező minimum 90 perces filmhossz alól, attól, hogy aggódnom kell, hogy valami a lőfelszerelésből nem kerül a keretbe. Igazi kinyilatkoztatás volt számomra.

Azonban nem volt minden olyan sima. Még mindig engedelmeskedtem bizonyos korlátozásoknak, a határok egészen világosak és rendíthetetlenek voltak. Az ilyen feltételesen szabad üzemmódban való munkavégzés megkövetelte a mise-en jelenet pontos megtervezését, talán még alaposabban is, mint egy rendes film forgatásán. És nem a színházi adottságokról van szó a keretben.

De itt mélyebben kell néznünk. Mindaz, amit egy adott esetben mutatok a közönségnek, a főszereplő magányosságának és haszontalanságának, az elszigeteltségnek a gondolatát kívánja hangsúlyozni. Minden részlet mögött drámai felhang van. A filmkészlet panorámájának bemutatásával megpróbáltam megmutatni, hogy a hősnő nagyon kicsinek tűnik, mintha egy babaházban élne.

A kredit előtti bevezető egy opera nyitányához hasonlítható. A Balenciaga öltönyök segítették ezt az illúziót létrehozni. Az első jelenetben a várakozó nő nagyon extravagánsan öltözött. Úgy tűnik, a hátsó szobában kidobott manöken.

Az igazat megvallva, szeretek kísérletezni. Például egy hatalmas chromakulcsot, ami általában undorít, egyfajta operaházi függönnyé változtatni. Érdekes, vicces és nagyon élénkítő.

A film felfogása egyfajta meghitt helyként, egyfajta laboratóriumként segített elfelejteni a bútorokat, kellékeket és zenét. Több bútordarab is megjelent a képen, ami a többi filmemben is látható volt.

Ugyanez mondható el a zenéről is. Javasoltam, hogy Alberto Iglesias írjon vegyes anyagot korábbi filmjeinkből, de alakítsa át az Emberi hang tempóját és hangulatát. És így is tett. Az eredmény egy teljesen elképesztő elektronikus hanganyag, amely zenei témákat tartalmaz az "Open Embrace", a "Bad Parenting", a "Talk to Her" és az "I'm Very Horny" című filmek zenei témáiból.

Már a munka megkezdése előtt sok szokatlan ötletem támadt, de már akkor rájöttem, hogy az "Emberi hang" című film legfontosabb szerepeit a szöveg és a színésznő fogja játszani. Nem volt könnyű a szöveg adaptálása, még nehezebb olyan színésznőt találnom, aki őszintén és érzelmileg közvetíti szavaimat. Az én verzióm absztraktabbnak bizonyult, mint Cocteau színdarabja, amelyben minden felismerhető és naturalista. Minél nehezebb a színésznő számára ezt a szerepet játszani. A hősnőt kimérák veszik körül, gyakorlatilag nincs igazi támogatása. A hangja az egyetlen megszakíthatatlan szál, amely a cselekmény sötétségébe vezeti a nézőt, és megakadályozza, hogy a szakadékba zuhanjanak. Soha nem volt még ennyire szükségem egy igazán zseniális színésznőre. Szerencsére mindent, amiről csak álmodni tudtam, megtaláltam Tilda Swintonban.

A The Human Voice volt a debütálásom angolul. A kép rendkívül idilli lett, de nem vagyok benne biztos, hogy készen állok -e ismét angol nyelvű filmet forgatni. Az egyetlen dolog, amiben biztos vagyok, hogy Tilda Swintonnal az anyanyelvén dolgozhatok. Kisfilmünkben elejétől a végéig uralkodik, és a legszokatlanabb oldalról tárja fel magát.

A forgatócsoport lélegzetvisszafojtva figyelte sorait és mozgását. Intelligenciája és kitartása sokat segített a munkámban. Különösen a határtalan tehetsége és a belém vetett szinte vak hite mellett. Úgy tűnik, hogy minden rendező ilyen színésznőről álmodik. Ez a fajta munka nagyon biztató.

A világításért ismét Luis Alcaine volt felelős, aki az utolsó nagy fénymester, aki a spanyol moziban dolgozott. A kamera stábjában dolgozott Victor Erise Yug remekművének forgatásán. Hála neki, a készlet felragyogott minden olyan színben, amit annyira szeretek. Alkaine és én már a kilencedik filmen dolgozunk, így nagyon jól tudja, milyen színeket és milyen telítettséget szeretek. Nosztalgikus a Technicolorra.

A vágást Teresa Font végezte, aki korábban a Fájdalom és dicsőség című filmet szerkesztette. Jellegzetes lelkesedéssel és hatékonysággal közelítette meg a munkát. Juan Gatti vette át a hitelek és a reklámplakát tervezését. A forgatást a családi társaságom, az El Deseo rendezte. Remélem, a nézők annyira élvezni fogják a filmet, mint mi élveztük a munkát."