Új eljárás a tudományos fokozatok odaítélésére

2024 Szerző: James Gerald | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-17 14:09

Az docens, a tudomány kandidátusa vagy a professzor büszke címre jelentkezők élete észrevehetően bonyolultabbá vált. A jövőbeli tudósokkal szemben támasztott követelmények sokkal szigorúbbak lettek. Május 15 -én ugyanis új eljárást vezettek be a tudományos fokozatok odaítélésére és a tudományos címek megszerzésére.

Az utóbbi időben megváltozott a szakok aránya a tudományos személyzet szerkezetében. Ha 1987 -ben a műszaki tudományok aránya az értekezésekben 45%volt, a bölcsészeké pedig 21%, akkor 2000 -re több bölcsész értekezést kezdtek védeni. De most mind a fizikusok, mind a szövegírók számára nehezebb lesz ezt megtenni. Az elmúlt két évben majdnem megháromszorozódott az akadémiai oklevelek elutasításának száma.

A Komsomolskaya Pravda interjút tett közzé az Oktatási Minisztérium Tudományos és Tudományos-Pedagógiai Munkavállalói Államtanúsítási Osztályának vezetőjével, Viktor Vyskubbal. Szerinte ha korábban hazánkban két párhuzamos rendszer létezett az akadémiai címek megadására. Az egyik egyetemi tanároknak, a másik a tudományos szervezetek alkalmazottainak szól, de most a Hierarchikus létrák szimmetrikusak lettek. És úgy néznek ki, mint 2 lépés: adjunktus és professzor. Sőt, akadémiai cím odaítélésére"

Korábban a jelölt végzettségét megkerülve lehetett tudományos doktorrá válni. A jelölt diploma megszerzéséhez pedig kézzel írt dolgozat, monográfia vagy tudományos jelentés elkészítése volt szükséges. Most kizárt a doktori értekezés megvédése anélkül, hogy a jelölt dolgozatát megvédenék.

Korábban a tudományos fokozat megszerzésére pályázónak a védelem előtt be kellett nyújtania a publikációk listáját, de pontosan hol nem volt megadva. Ezért a leendő tudományvilágítók munkáit a legexotikusabb magazinokban, sőt újságokban is megjelentették. Jelenleg korlátozott számú vezető tudományos publikáció létezik, ahol a doktorjelöltek közzétehetik munkáikat. Ezek a tudományos közösség által ismert, lektorált folyóiratok, amelyeket regisztráltak, és jogi példányaik a könyvtárakhoz kerülnek.

Az elmúlt években még az állami akkreditációval nem rendelkező állami akadémiákon is elkezdtek szakdolgozati tanácsokat létrehozni. Ott ismeretlen kritériumok szerint bélyegezték az orvosokat és a tudományok jelöltjeit. Most már csak a VAK foglalkozik ezzel.

És az Orosz Föderáció oktatási miniszterhelyettese, a Felsőbb Tanúsítási Bizottság tudományos főtitkára, Vlagyimir Nevolin professzor a Rossiyskaya Gazeta interjújában azt mondja: „Most már nem tud doktori fokozatot igényelni, ha csak tudományos jelentést nyújt be a védelemhez, csak egy módja van - leülni egy értekezésre. Doktori fokozat védelme tudományos jelentésben, ha van jelölt diplomája, lehetséges, de csak a Felsőoktatási Bizottság külön engedélyével (A Felsőoktatási Bizottság szakértői struktúra, lényegében társadalomtudományi, formailag osztályközi, tartalmában integrált. Fő feladata ma a tudományos közösség szerepének és az állami ellenőrzés optimális kombinációjának biztosítása. a másik, a tudományos és tudományos-pedagógiai személyzet minősítésének folyamatában).

A régi pozícióban megengedték az elméleti lehetőséget, hogy azonnal jelentkezzenek doktori címre. Ez most nem így van - csak a doktori értekezésének megvédése után."

Ha az értekezési tanács tagjai úgy ítélik meg, hogy a munka azonnal elhúzódik a doktori fokozatért, akkor ebben az esetben is ezt a két szakaszt időben el kell különíteni. Először egy Ph. D. szakdolgozatot védenek meg, majd - legkorábban két hónappal később - doktori védelmet neveznek ki ugyanarra a munkára.

Nos, és a legújabb újítás az, hogy korábban 580 szakon lehetett dolgozatot megvédeni. Most a szakterületek száma 412 -re csökkent. Ugyanakkor minden tudományos ág megmaradt. Csak néhány szűk specialitás egy irányba olvad. Ráadásul új specialitások jelentek meg, például "geoökológia" és "geoinformatika", "ökológia", "létfenntartás extrém körülmények között" és mások.

A tudományos fokozatok odaítélésének eljárására vonatkozó szabályzat

I. Általános elvek

1. Ez a rendelet meghatározza a tudományos és tudományos -pedagógiai dolgozók képesítéseinek értékelésének jogalapját, valamint azokat a kritériumokat, amelyeket a szakdolgozatoknak - tudományos fokozatra benyújtott tudományos és képesítési munkáknak - meg kell felelniük.

2. Az egységes állami politika biztosítása érdekében a tudományos és tudományos-pedagógiai személyzet állami minősítése és az akadémiai fokozatok odaítélése területén az Orosz Föderáció Oktatási Minisztériumának Felsőfokú Bizonyítási Bizottsága működik, amelynek összetétele amelyet az Orosz Föderáció kormánya (a továbbiakban: Felsőfokú Bizonyítási Bizottság) hagyott jóvá. A minősítés aktuális kérdéseinek azonnali megoldása érdekében a Felsőfokú Bizonyítási Bizottság a Bizottság tagjaiból a Felsőfokú Igazolási Bizottság Elnökségét alakítja.

3. A Felső Bizonyítási Bizottság és a szakdolgozati tanácsok értékelik a tudományos és tudományos-pedagógiai dolgozók képesítését, és megállapítják, hogy az általuk benyújtott dolgozatok megfelelnek-e a jelen Szabályzatban meghatározott kritériumoknak.

4. Az értekezési tanácsokat a Felsőoktatási Bizottság határozata hozza létre a megállapított eljárásnak megfelelően azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyek széles körben ismertek a vonatkozó tudásterületen elért eredményeikről, amelyek állami akkreditációt kaptak a szövetségi felsőoktatási irányító testülettől, tudományos szervezetek, amelyek állami akkreditációt kaptak a tudományos és (vagy) tudományos -technikai tevékenységeket végző szövetségi irányító testülettől, e szervezetek petíciói alapján (azoknak a szervezeteknek, amelyek intézményi formájúak, az alapítóval egyeztetve).

Az értekezési tanácsok a felsőoktatási bizottság irányítása alatt végzik munkájukat, amely ellenőrzi tevékenységüket, és felülvizsgálja az egyes tudományos szakterületekhez tartozó értekezési tanácsok hálózatát, figyelembe véve a tudományos dolgozók szakterületeinek nómenklatúrájában bevezetett változásokat. Az értekezési tanácsok doktori vagy mestermunkák megfontolására jönnek létre, általában több, de legfeljebb öt szakterületen. A doktori disszertációk mérlegelésére létrehozott értekezési tanácsok védekezés céljából elfogadják a megfelelő szakterületek jelölt értekezéseit. Az értekezési tanácsok felelősek a szakdolgozatok megvizsgálásának minőségéért és tárgyilagosságáért, a meghozott döntések érvényességéért, és felkérést kapnak arra, hogy magas szintű követelményeket biztosítsanak annak meghatározásában, hogy az értekezések megfelelnek -e a jelen Szabályzatban meghatározott kritériumoknak.

A jelen Szabályzatban megállapított dolgozatok benyújtására és védelmére vonatkozó eljárás megsértése esetén a Felsőbb Bizonyítási Bizottság Elnöksége jogosult felfüggeszteni az értekezési tanácsok tevékenységét, és ajánlásokat terjeszteni a Felsőbizonyítási Bizottsághoz a szakdolgozat tevékenységének megszüntetésére vonatkozóan. tanácsok. Az értekezési tanácsok tagjai önkéntes alapon végzik feladataikat. Az értekezési tanács megalakításának és munkájának megszervezésének eljárását, az értekezési tanács létrehozására jogosult szervezet megfelelő jogait és kötelezettségeit az értekezési tanácsról szóló szabályzat határozza meg, amelyet az orosz Oktatási Minisztérium hagyott jóvá Szövetség az Orosz Föderáció Ipari, Tudományos és Technológiai Minisztériumával és az Orosz Tudományos Akadémiával egyetértésben.

5. A tudományos doktori fokozatot a Felsőfokú Bizonyítási Bizottság Elnöksége ítéli oda az Értekezési Tanács beadványa alapján, amelyet az értekezés nyilvános védelmének eredményei alapján fogadott el egy Ph.. D. fokozat, figyelembe véve a Felsőfokú Bizonyítási Bizottság megfelelő szakértői tanácsának véleményét. A tudományok jelöltjének tudományos fokozatát a szakdolgozati tanács ítéli oda a szakdolgozat nyilvános védelmének eredményei alapján egy magasabb szakmai végzettségű pályázó által. A Felső Bizonyítási Bizottságnak joga van szelektíven ellenőrizni a tudomány kandidátusa tudományos fokozatát igénylő igazoló iratokat és dolgozatokat, döntést hozni a tudomány kandidátusa oklevél kiállításáról, megszüntetni az értekezési tanácsok által hozott határozatokat, ha megsértik a dolgozatok benyújtásának és megvédésének eljárása.

6. Az Orosz Föderáció Oktatási Minisztériuma kidolgozza és jóváhagyja az állami színvonalú doktori és tudományos kandidátusi oklevelek nyomtatványait, meghatározza azok kiállításának eljárását, és a Felső Bizonyítási Bizottság döntése alapján oklevelek a tudományok doktorainak és a tudomány kandidátusainak.

7. Az Orosz Föderáció Oktatási Minisztériuma határozza meg az akadémiai oklevelek odaítélésére vonatkozó eljárás sajátosságait azoknak a személyeknek, akik munkájuk során államtitkot képező információkat használnak.

II. Feltételek, amelyeket teljesíteni kell egy diplomához benyújtott dolgozathoz

8. A doktori fokozat megszerzéséhez szükséges értekezés tudományos és minősítő munka legyen, amelyben a szerző által végzett kutatás alapján elméleti rendelkezéseket dolgoztak ki, amelyek összessége újnak minősíthető jelentős tudományos eredmény, vagy jelentős tudományos probléma, amely fontos társadalmi-kulturális vagy gazdasági jelentőséggel bír, vagy tudományosan megalapozott műszaki, gazdasági vagy technológiai megoldásokat fogalmaz meg, amelyek végrehajtása jelentős mértékben hozzájárul az ország gazdaságának fejlődéséhez és védekezési képesség. A tudomány kandidátusi fokozatának megfelelő értekezésnek tudományos és minősítő munkának kell lennie, amely megoldást tartalmaz egy olyan problémára, amely jelentős a tudáságazat szempontjából, vagy olyan tudományosan megalapozott műszaki, gazdasági vagy technológiai fejleményeket határoz meg, amelyek elengedhetetlenek a gazdaság vagy az ország védelmi képességének biztosítása.

9. A természettudományi doktori fokozatra pályázó értekezést nyújt be speciálisan elkészített kézirat, tudományos jelentés vagy megjelent monográfia formájában. A természettudományi jelölt fokozatra jelentkező szakdolgozatot készít speciálisan elkészített kézirat vagy publikált monográfia formájában.

A dolgozatot egyedül kell megírni, új tudományos eredményeket és a szerző által a közvédelem érdekében előterjesztett rendelkezéseket kell tartalmaznia, belső egységgel kell rendelkeznie, és tanúskodnia kell a szerző személyes hozzájárulásáról a tudományhoz. A szerző által javasolt új megoldásokat szigorúan meg kell indokolni és kritikusan kell értékelni más ismert megoldásokhoz képest. Az alkalmazott jelentőségű értekezésnek tájékoztatást kell nyújtania a szerző által megszerzett tudományos eredmények gyakorlati felhasználásáról, az elméleti jelentőségű értekezésben pedig a tudományos eredmények felhasználására vonatkozó ajánlásokat.

A dolgozat kialakításának meg kell felelnie az Orosz Föderáció Oktatási Minisztériuma által meghatározott követelményeknek. A dolgozat általában orosz nyelven íródott. Az orosz nyelvtől eltérő nyelven írt szakdolgozat benyújtásának lehetőségének kérdésének megoldása érdekében a disszertáció tanácsa motivált kérelmet küld a Felsőfokú Bizonyítási Bizottságnak.

10. Értekezés a doktori fokozat megszerzésére tudományos jelentés formájában, amelyet a pályázó készített a vonatkozó tudásterületen korábban közzétett tudományos és kísérleti tervezési munkák összessége alapján, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a tudomány számára és a gyakorlat, összefoglalja kutatásának eredményeit és fejlesztéseit, amelyeket a szakértők széles köre ismer. A doktori disszertáció tudományos jelentés formájában történő megvédése a Felsőoktatási Bizottság szakértői tanácsának engedélyével történik, a disszertációs tanács beadványa alapján. Az ilyen petíció benyújtásának eljárását a Disszertáció Tanácsáról szóló szabályzat határozza meg. A dolgozat monográfia formájában egy tudományos könyvkiadvány, amely a téma teljes és átfogó tanulmányozását tartalmazza, és amely tudományos szakértői értékelésen ment keresztül, és megfelel az e rendeletben megállapított kritériumoknak.

11. Az értekezés fő tudományos eredményeit tudományos folyóiratokban kell közzétenni. A doktori értekezés fő tudományos eredményeit vezető lektorált tudományos folyóiratokban és publikációkban kell közzétenni. E folyóiratok és publikációk listáját a Felsőfokú Bizonyítási Bizottság határozza meg. Az értekezés fő tudományos eredményeit tükröző publikált munkákat a Szovjetunió Miniszterek Tanácsa Találmányokkal és Felfedezésekkel foglalkozó Állami Bizottsága által kiadott felfedezések okleveleivel és a találmányok szerzői bizonyítványaival, a találmányok szabadalmaival egyenlővé teszik; használati modell tanúsítványok; tervezési szabadalmak; programok elektronikus számítógépekhez; Adatbázis; integrált mikroáramkörök topológiái, amelyeket a megállapított eljárásnak megfelelően regisztráltak; a tudományos és műszaki információs állami rendszer szervezeteiben letétbe helyezett művek kéziratai, tudományos folyóiratokban jegyzetekkel ellátva; Szövetségi, Összoroszországi és nemzetközi konferenciák és szimpóziumok anyagaiban megjelent művek; információs kártyák az állami adatbázisban szereplő új anyagokhoz; az Informregistr -ben regisztrált elektronikus tudományos publikációkban közzétett publikációk a Felső Bizonyítási Bizottsággal egyeztetett módon.

12. A dolgozat írása során a pályázónak linkeket kell adnia a szerzőhöz és a forráshoz, amelyből anyagokat vagy egyéni eredményeket kölcsönöz. Amikor a dolgozatban olyan ötleteket vagy fejleményeket használ fel, amelyek olyan társszerzőkhöz tartoznak, akik együttesen tudományos dolgozatokat írtak, a pályázó köteles ezt megjegyezni a dolgozatban. Ezeket a hivatkozásokat a pályázó tudományos munkáival kapcsolatban is meg kell tenni, amelyeket társszerzőként és egyénileg is végzett. Abban az esetben, ha kölcsönzött anyagot használnak a szerzőre és a kölcsönzés forrására való hivatkozás nélkül, a dolgozat a mérlegelési stádiumtól függetlenül, az újravédelemhez való jog nélkül eltávolításra kerül.

13. A tudományok jelöltjének tudományos fokozatára jelentkezőnek le kell tennie a megfelelő vizsgázó vizsgákat, amelyek listáját a Felsőfokú Bizonyítási Bizottság állítja össze, és az Orosz Föderáció Oktatási Minisztériuma jóváhagyja. Az a pályázó, aki olyan tudomány kandidátusi fokozatra pályázik, akinek felsőfokú végzettsége nem felel meg annak a tudományágnak, amelyben a dolgozat készült, az érintett értekezési tanács döntésével további vizsgázó vizsgát tesz az alkalmazandó általános tudományágban ehhez a tudományághoz. A felsőfokú orvosi végzettséggel rendelkező személyek megvédhetik az orvostudományi, az állatorvosi tudományok értekezéseit - magasabb állatorvosi végzettséggel rendelkező személyek. A vizsgázó vizsgaprogramokat az Orosz Föderáció Oktatási Minisztériuma hagyja jóvá.

Folytatás…